Magunkról

2016. január 16. szombat 09:16

Kevesen tudják, hogy az első, Dózsa György nevére hallgató kulturális intézmény Rákosmentén a rákoscsabai, volt Mácsovics vendéglő épületében, a Kossuth utca 111-ben, működött, 1949-től. Ez volt a Dózsa György Kultúrotthon, majd az ötvenes évek második felétől a Dózsa György Művelődési Otthon. (Az épület a mai Péceli úton, az RTK pályával szemközt volt.)                         

Rákosmente központi művelődési intézményében volt egy 300 fős színházterem, letéti könyvtárhelyiség, klubszoba, és az ezeket kiszolgáló helyiségek. Művészeti csoportoknak, köröknek, kluboknak is helyt adott. Színjátszó kör, ifjúsági klub, versbarátok köre működött falai között. Havonta több alkalommal színházi, zenés előadásokat rendeztek, vasárnaponként gyermekműsorokat, táncos esteket, kiállításokat szerveztek. Iskolák, illetve állami, társadalmi rendezvények lebonyolítása is feladatuk volt. Az épület 1959-ben életveszélyessé vált s emiatt bezárták, a Dózsa György nevét viselő intézmény pedig átköltözött Rákosligetre. 1960-tól a nyolcvanas évekig, hosszabb, rövidebb ideig több közművelődési, szórakoztató intézmény működött Rákoscsabán. Az 1990-es évekre azonban ezek elsorvadtak.               

A Rákoscsabai Közösségi Házat 1997. augusztus 1-jével alapította Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának képviselőtestülete.  A közösségi ház – korábban községháza, majd iskola – működése 1998 márciusától számítható. Szakmai vezetését első igazgatóként Pájer Ildikó végezte. 1998. szeptember 25-én rendezték meg az első nagyszabású képző- és iparművészeti kiállítást a Rákoscsabához kötődő hívatásos és amatőrművészek alkotásaiból. B. Szetlik Ildikó ötvös – aranyműves, Boldizsár Ildikó keramikus, Csorba Katalin szobrászművész, Ilosfai Krisztián festőművész, Kukucska János grafikus, Mecseki Hargita szobrászművész, Radnai Mária bőrtárgy tervező, Szetlik Péter fotográfus, Tarjáni Simkovics Jenő grafikusművész, Tóth József fafaragó, Tömpe Emőke keramikus és Veres Kata üvegműves alkotásait tekinthették meg Rákoscsaba és a kerület lakói. Már az első öt évben is több klub megalakult és működött, illetve ma is működik. Ilyen volt a Bohém Asztaltársaság, ahol amatőr írók, költők jártak össze: (Az asztaltársaság egy II. világháború előtti, jeles helyi műkedvelő szervezet nevét vette fel.) De itt alakult meg a Rotunda Énekegyüttes vagy a Harmónia Énekkar is.
A közösségi ház – illetve igazgatója – aktív, szervezői, szerkesztői szerepet vállalt a rákosmenti civil szervezeteket bemutató XVII. kerületi civil krónika, a Bohém Asztaltársaság verses- és prózaköteteinek, a Fényszikráknak és az Áldott rabságbannak, illetve a Csabai Kalendárium című könyvnek a kiadásában.  

2008-tól Kecskeméti József vezette a házat. Ekkortól helyet kapott itt egy az önkormányzati ügyfélszolgálat iroda is, mely jelentősen segítette a helyi polgárok ügyeinek gyorsabb és szakszerűbb ügyintézését. Ez részben tehermentesíti a keresztúri központi ügyfélszolgálatot, másrészt a rákoscsabaiak kényelmét is szolgálja, hiszen nem kell minden esetben beutazniuk a kerületi központba ügyes-bajos dolgaik intézése miatt.  A Csaba Ház többször megszervezte és rendezte a kerületi központi Gyermeknapot, ami nagy tömegeket vonzott. Ekkor indultak a Csabai Művészeti Szalon rendezvényei is, amely a rákosmenti hivatásos és amatőrművészek fóruma volt. Dicséretes kezdeményezés volt, hogy a szalon alkotóinak műveit bemutató reprodukciókkal megjelentetett asztali naptár sorozat.
2009-ben az önkormányzat és a csabai képvisel.ők támogatásával rendezték a kertet, a játszóteret, amely szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas lett. Azóta itt komoly- és könnyűzenei koncerteket, táncos esteket, baráti partikat is rendeztek.
2010-ben az egész kerületet megmozgatta az „Otthonom Rákosmente” fotópályázat és az ebből évszakok szerint tematizált kiállítás sorozat a közösségi házban. A kiállítás anyagából az önkormányzat képeskönyvet jelentetett meg. Az interaktív kiállítások közül kiemelkedő látogatottságnak örvendett a „Retro”- és a mackókiállítás is.

A Rákoscsabai Közösségi Házban – működésének kezdetétől – saját, külön teremben működik a Rákoscsabai Polgári Kör, amely több, saját rendezésű, – főleg helytörténeti – kiállítással is hozzájárult az intézményben zajló programok palettájának színesítéséhez. 2004-ig, az Erdős Renée Házzal történő egyesüléséig, a ház egyik emeleti szobájában helyezték el a Rákoscsabai Helytörténeti Gyűjteményt alkotó dokumentumanyagot is.