Erzsébet Királyné - Sisi

Erzsébet Királyné - Sisi

2020. március 20. péntek 18:00

 

IDŐPONTVÁLTOZÁS


Időpontváltozás miatt a megvásárolt jegyek visszaválthatók a Csaba Ház nyitvatartási idejében:

hétfőn: 8.00-20.00 óráig
kedden : Zárva
szerdán 8.00-20.00 óráig
csütörtökön: 8.00-20.00 óráig
pénteken: 8.00-20.00 óráig

Kérjük kísérjék figyelemmel további programjainkról szóló tájékoztatóinkat, melyeket a következő napokban teszünk közzé!

További információ: 061-920-1211
Három alkalmas előadássorozat:
Részvételi díj: 500 Ft/ alkalom
Jegyfoglalás: 061-920-1211
Előadó: Káli-Rozmis Barbara
Erzsébet királyné kutatója és előadója

Tájékoztatjuk tisztelt Látogatóinkat, hogy a március 20., április 24., május 15. időpontok elmaradnak, helyettük az alábbi időpontokban lesz megtartva:

Módosult alkalmak:
október 9: Erzsébet királyné és a magyarok
november 6.: Erzsébet, a világ egyik legszebb asszonya
december 4.: Erzsébet királyné, a nagy utazó

 

 

Erzsébet (1837-1898) máig a magyarok egyik legnépszerűbb királynéja. A tavasszal három, képekkel bőségesen illusztrált előadás keretén belül igyekszünk a személyét és életét bemutatni, különös tekintettel a nem, vagy kevésbé ismert érdekességekre.

Márciusban Sisi (és nem Sissi – majd a becenévről is lesz szó) a magyarokkal való kapcsolatába tekinthetünk bele, különös tekintettel Andrássy Gyula grófra, akiről sokan "tudni vélik", hogy Erzsébet nagy szerelme volt – van igazságalapja a pletykának?

Április 24-én, Ferenc József és Erzsébet esküvőjének évfordulója napján, a császárné-királyné szépsége kerül a középpontba, amelyet a kortársak szerint egyetlen egy fénykép vagy festmény sem tudott teljesen visszaadni. Hogy nézett ki Sisi valójában? Mely szépségtitkait hasznosíthatják a mai kor asszonyai?

Májusban, a nyár közeledtével vízen és szárazföldön követjük nyomon Erzsébet királynét, aki az év minden szakaszában szívesen utazott, és akiben olyan erős volt a tenger szeretete, hogy 1888-ban egy horgonyt tetováltatott a vállára egy Kis-Ázsiai útjáról hazafelé jövet. Milyen lehetett együtt utazni a királynéval?

 

 Erzsébet királyné és a magyarok

 

A legtöbben csak Sisiként vagy inkább Sissiként ismerik Erzsébetet, a magyarok királynéját. Mindannyian megszerethettük Romy Schneider alakításában a mesebeli bajor hercegkisasszonyt, akit nemcsak érdekel a magyarok sorsa és együtt érez velük, hanem még a történelmüket és nyelvüket is tanulja. Az nyilvánvaló, hogy vonzódott a népünkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Sőt, Erzsébet minden női praktikáját bevetve kieszközölte Ferenc Józsefnél a kiegyezést a magyarokkal, ráadásul a fejébe vette, hogy királyt szül nekünk a budai várban. Ez a gyermek meg is született, azonban a bécsi udvar megkönnyebbülésére nem fiú, hanem kislány lett. Mária Valériát Erzsébet magyarul taníttatta és csak magyarul beszélt vele, sőt még Ferenc Józsefet is erre kérte. Hogyan állt mindehhez Valéria, akiről azt rebesgették, hogy Andrássy Gyula gróf gyermeke? Van igazságalapja a pletykának?

Tényleg ennyire szerette Sisi a népünket, vagy ez is egyfajta lázadás volt számára anyósa, Zsófia főhercegné udvarában, aki különösen utált mindent, ami magyar? Vajon azért töltött a királyné hazánkban (összeadva a napokat) több, mint hét évet, mert ez egy olyan hely volt, ahová a császár anyja soha nem tette be a lábát?

 

 

Erzsébet, a világ egyik legszebb asszonya

 

1854. április 24-én felzúgtak Bécs harangjai: ekkor vezette oltár elé Ausztria császára a tizenhat éves Erzsébet bajor hercegnőt. Ferenc József elsők között ismerte fel Sisi szépségét, pedig akkoriban még Ludovika, az édesanya is aggódott, hogyan tudja majd férjhez adni a leányát. Amikor Erzsébet megtudta, hogy őt választotta a császár, állítólag ezt mondta: „Csak azt nem értem, hogyan gondolhatott rám? Hiszen olyan fiatal, olyan jelentéktelen vagyok.”

Hamarosan viszont tolongani kezdtek a bécsiek, hogy megpillanthassák az ifjú császárnét, valahányszor kilovagolt a Práterbe. Ferenc József imádta a feleségét, és igyekezett mindent megtenni, hogy boldoggá tegye őt, ez viszont nem akadályozta meg abban, hogy más nők hálószobáját is felkeresse. Hogyan viselte az ifjú császárné a megcsalást, és mivel járult ez hozzá ahhoz, hogy rádöbbenjen saját vonzerejére?

Miben rejlett Erzsébet szépsége, amelyet a kortársak szerint egyetlen egy fénykép vagy festmény sem tudott teljesen visszaadni? Hogy nézett ki valójában a császárné-királyné? Tényleg keveset mosolygott és rosszak voltak a fogai? Miért kezdte elrejteni az arcát a kíváncsi tekintetek elől?

Milyen praktikákat vezetett be Sisi a szépsége és fiatalsága megőrzésére, és mit hasznosíthatnak ezekből a mai kor asszonyai?

 

Erzsébet királyné, a nagy utazó

 

Erzsébet még fiatal császárné korában szerette meg az utazást. Első hosszabb útja Madeirára vezetett 1860-ban, egy betegség miatt, alig 23 évesen, majd Korfu és Velence következett. Ekkor (rövid együttlétektől eltekintve) két évet töltött távol a férjétől és a gyermekeitől, mintegy “önkéntes száműzetésben”. A birodalom határain belül is utazgatott gyógykúrákra, de számtalan országban időzött heteket-hónapokat, például a Francia Riviérán, Angliában és Görögországban, ahol még kastélyt is építtetett magának. Minden tartózkodási helyén érkezése előtt komolyabb átalakításokat kellett véghez vinni, például tornatermet és fürdőszobát kiépíteni. Hogyan zajlottak ezek a távollétek? Kik tartottak vele? Hogyan viselte a családja és a személyzete ezeket a hosszabb és rövidebb, gyakran viszontagságos utakat?

Amikor Erzsébet már alig jelent meg nyilvánosan, azt is rebesgették, hogy a császárné azért utazik ennyit, mert megbolondult. Az emberek tudni vélték, hogy viharban a hajóárbochoz kötözteti magát, mint a görög mitológiai hős, Odüsszeusz. Miért utazott ennyit, és lelt-e nyugalmat valahol?

A nyár közeledtével vízen és szárazföldön, számos országon keresztül követjük nyomon Erzsébet királynét, aki az év minden szakaszában szívesen utazott, és akiben olyan erős volt a tenger szeretete, hogy 1888-ban egy horgonyt tetováltatott a vállára egy Kis-Ázsiai útjáról hazafelé jövet. Milyen lehetett együtt utazni és "nyaralni" Sisivel?